A geometria alapfogalmai: pont, vonal, egyenes, sík, tér.

(A pontot, a vonalat, az egyenest, a felületet és a síkot közös néven térelemnek nevezzük. A pontot, illetve pontok összességét nevezzük alakzatnak is.)

Az alapfogalom olyan fogalom, amelyet ismertként fogadunk el, nem vezetünk vissza más fogalmakra, (nem definiálunk). Az ilyen fogalmakra legfeljebb szemléletes magyarázatot, körülírást adhatunk. Minden tudomány ilyen alapfogalmakra épül fel. (Egy fogalmat úgy definiálunk, hogy más, ismertnek tekintett fogalmakra vezetjük vissza, velük magyarázzuk. Az ilyen magyarázat a definíció.)

Pont

A pont a geometria egyik alapfogalma. A pontot a továbbiakban két egymást metsző vonallal, vagy aprócska körrel jelöljük. A latin ábécé nagybetűivel nevezzük el. A pontnak nincs kiterjedése, (hossza, szélessége, vastagsága). (Ez utóbbi elég nehezen elképzelhető, ezért ha pontra gondolsz, gondolj mondjuk a gombostű hegyénél sok-sok milliószor kisebb valamire, és képzeletedben az legyen a pont.)

	Vonal
görbe
törött
egyenes
Minden vonalnak egyetlen kiterjedése van: hossza.

Egyenes
Végtelen hosszú. A latin ábécé kisbetűivel nevezzük el. Az egyenesnek csak egy véges darabját tudjuk lerajzolni. Az egyenes végtelen hosszát rajzban úgy jelöljük, hogy a megrajzolt egyenesdarab egyik végén sem jelölünk pontot. A megrajzolt egyenes mindkét irányban a végtelenbe folytatódik.
		.

Félegyenes
Az egyenest egy pontja két félegyenesre osztja. A félegyenest a latin ábécé kisbetűivel nevezzük el.
	B kezdőpontú e félegyenes, és B kezdőpontú f félegyenes. A félegyenes végtelen hosszú, de csak egy irányban tart a végtelenbe.

Szakasz
Az egyenesnek, két pontja által határolt része a szakasz. A szakasz véges hosszú. Végpontjaival, vagy a latin ábécé kisbetűivel nevezzük el.
	d szakasz AB szakasz
Sík
A sík a geometria egyik alapfogalma, tehát nem definiáljuk. Talán segít a megértésben, ha egy síkot egy végtelen nagy üveglapnak, esetleg kifeszített fóliának képzelünk el. Képzeletünkben az egész teret ilyen üveglapok, fóliák sokasága tölti ki, azt minden irányban behálózva. Amikor rajzolunk egy vonalat, akkor az mindig valamelyik képzeletbeli üveglapon, fólián jelenik meg. A síkon két kiterjedés mérhető: hosszúság, szélesség.
Tér
A tér is alapfogalom. Amikor geometriában térről beszélünk, a minket körülvevő, minket is tartalmazó világra gondolunk. A térben három kiterjedés mérhető: hosszúság, szélesség, magasság (vastagság).