|
|
Az algebrai kifejezés szorzat alakja nagyon előnyös akkor, ha meg akarjuk
tudni, mivel osztható a kifejezés. A szorzattá alakítás egyik lehetséges útja
a kiemelés, a másik az, ha az összeg alakban fölismerünk egy nevezetes
azonosságot. |
|
Az a2 + 2ab + b2 kifejezés két
tag összegének a négyzete. A kifejezés szorzat alakja: (a + b)2. |
|
Az a2 – 2ab + b2 kifejezés két
tag különbségének a négyzete. A kifejezés szorzat alakja: (a – b)2. |
|
Az a2 – b2 kifejezésben ugyanazon
két tag összegének és különbségének a szorzatára ismerhetünk. A kifejezés szorzat alakja: (a + b)*(a – b). |
|
Példa |
1. |
Írjuk fel szorzat alakba, a következő algebrai kifejezést! |
|
|
Vegyük észre, hogy a baloldalon lévő
kéttagú összeg két, négyzet alakra hozható kifejezés különbsége! |
2. |
Írjuk fel szorzat alakba, a következő
algebrai kifejezést! |
|
|
|
Vegyük észre, hogy a bal
oldalon lévő kéttagú összeg két, négyzet alakra hozható kifejezés
különbsége! |
|
3. |
|
Írjuk fel
szorzat alakba, a következő algebrai kifejezést! |
|
|
|
Vegyük észre, hogy a baloldalon lévő háromtagú összeg két tagja négyzet
alakra hozható kifejezés, a harmadik tagban, pedig nem szerepel az előbbi
kettőben lévőktől eltérő változó! Ilyenkor érdemes próbálkozni két tag
összegének, illetve két tag különbségének a négyzetével. |
|
4. |
|
Írjuk fel szorzat alakba, a következő
algebrai kifejezést! |
|
|
|
Vegyük észre, hogy a baloldalon lévő háromtagú összeg két tagja
négyzet alakra hozható kifejezés, a harmadik tagban, pedig nem szerepel az
előbbi kettőben lévőktől eltérő változó! Ilyenkor érdemes próbálkozni két tag
összegének, illetve két tag különbségének a négyzetével. |
|
|