|
|
|
|
|
Az algebrai kifejezés szorzat alakja
nagyon előnyös akkor, ha meg akarjuk tudni, mivel osztható a kifejezés. A
szorzattá alakítás egyik lehetséges útja a kiemelés, a másik az, ha az összeg
alakban fölismerünk egy nevezetes azonosságot. |
|
|
|
Az a2 + 2ab + b2
kifejezés két tag összegének a négyzete. A kifejezés szorzat alakja: (a + b)2. |
|
|
|
Az a2 – 2ab + b2
kifejezés két tag különbségének a négyzete. A kifejezés szorzat alakja: (a – b)2. |
|
|
|
Az a2 – b2
kifejezésben ugyanazon két tag összegének és különbségének a szorzatára
ismerhetünk. A kifejezés szorzat alakja: (a + b)*(a – b). |
|
|
|
Példa |
|
1. |
|
Írjuk fel szorzat alakba, a következő
algebrai kifejezést! |
|
|
|
|
|
Vegyük észre, hogy a baloldalon lévő
kéttagú összeg két, négyzet alakra hozható kifejezés különbsége! |
|
2. |
|
Írjuk fel szorzat
alakba, a következő algebrai kifejezést! |
|
|
|
|
|
|
|
Vegyük
észre, hogy a bal oldalon lévő kéttagú összeg két,
négyzet alakra hozható kifejezés különbsége! |
|
|
|
3. |
|
|
|
Írjuk fel szorzat alakba, a következő algebrai kifejezést! |
|
|
|
|
|
|
|
Vegyük észre, hogy a baloldalon lévő
háromtagú összeg két tagja négyzet alakra hozható kifejezés, a harmadik
tagban, pedig nem szerepel az előbbi kettőben lévőktől eltérő változó!
Ilyenkor érdemes próbálkozni két tag összegének, illetve két tag különbségének
a négyzetével. |
|
|
|
4. |
|
|
|
Írjuk fel szorzat
alakba, a következő algebrai kifejezést! |
|
|
|
|
|
|
|
Vegyük észre, hogy a baloldalon lévő
háromtagú összeg két tagja négyzet alakra hozható kifejezés, a harmadik
tagban, pedig nem szerepel az előbbi kettőben lévőktől eltérő változó!
Ilyenkor érdemes próbálkozni két tag összegének, illetve két tag
különbségének a négyzetével. |
|
|
|
|