|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
Ötszög
alapú szabályos gúla |
||||
|
||||
A gúlát egy sokszög, és annyi háromszög határolja,
ahány oldalú a sokszög. A sokszög a gúla alaplapja,
a háromszögek a gúla oldallapjai. Az alaplapot határoló élek az alapélek. Az oldallapok az oldalélekben
találkoznak. Az oldalélek egy pontban, a gúla csúcspontjában futnak össze. Az oldallapok együtt a gúla palástját alkotják. A gúla magassága
a gúla csúcsa és az alaplap síkjának a távolsága, vagyis a csúcsból az
alaplap síkjára állított merőleges szakasz hossza. Ha a gúla alaplapja szabályos sokszög, és a
magasságának talppontja az alaplap középpontjában van, akkor szabályos gúlának nevezzük. A háromoldalú gúla neve: tetraéder.
A szabályos tetraéder olyan gúla, amelynek minden lapja szabályos háromszög. A gúla felszíne
az alaplap területének (Ta) és az
oldallapok területének, vagyis a palást területének (Tp)
az összege: A = Ta
+ Tp. A gúla térfogata
az alaplapjával és a testmagasságával megegyező alaplapú és magasságú hasáb
térfogatának a harmada: V = |
||||
|
||||
A gúla hálója egy sokszögből, és annyi
háromszögből áll, ahány oldalú a gúla. |
||||
|
||||
|
||||
|
||||
A
szabályos ötszög alapú gúla egy lehetséges hálója. |
||||
|
||||
|
|
|
||
|
||||
Négyzet alapú szabályos gúla |
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
|
A négyzet alapú szabályos gúla
felszíne: A =a2 + 2*a*m A négyzet alapú szabályos gúla
térfogata: V = |
|
||
|
||||
|
||||
|
||||
|
||||
Ötszög
alapú gúlák |
||||
|
||||
|
||||