|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
Ötszög alapú szabályos gúla |
|||
|
|||
A gúlát egy
sokszög, és annyi háromszög határolja, ahány oldalú a sokszög. A sokszög a gúla alaplapja, a háromszögek a gúla oldallapjai. Az alaplapot
határoló élek az alapélek. Az oldallapok az oldalélekben találkoznak. Az oldalélek egy
pontban, a gúla csúcspontjában futnak
össze. Az oldallapok
együtt a gúla palástját alkotják. A gúla magassága a gúla csúcsa és az alaplap
síkjának a távolsága, vagyis a csúcsból az alaplap síkjára állított merőleges
szakasz hossza. Ha a gúla
alaplapja szabályos sokszög, és a magasságának talppontja az alaplap
középpontjában van, akkor szabályos gúlának
nevezzük. A háromoldalú
gúla neve: tetraéder. A szabályos
tetraéder olyan gúla, amelynek minden lapja szabályos háromszög. A gúla felszíne az alaplap területének (Ta) és az oldallapok területének, vagyis a
palást területének (Tp) az összege: A =
Ta + Tp. A gúla térfogata az alaplapjával és a
testmagasságával megegyező alaplapú és magasságú hasáb térfogatának a
harmada: V =
|
|||
|
|||
A gúla hálója egy sokszögből, és
annyi háromszögből áll, ahány oldalú a gúla. |
|||
|
|||
|
|||
|
|||
A szabályos ötszög alapú gúla egy lehetséges hálója. |
|||
|
|||
|
|
|
|
|
|||
Négyzet alapú szabályos gúla |
|||
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
|
|||
|
A négyzet alapú
szabályos gúla felszíne: A =a2 + 2*a*m A négyzet alapú
szabályos gúla térfogata: V = |
||
|
|||
|
|||