Ötszög alapú egyenes hasáb
Az egyenes hasáb: olyan test, amelyet két párhuzamos, egybevágó sokszöglap és annyi téglalap határol, ahány oldala van a sokszögnek. A két párhuzamos, egybevágó sokszög a hasáb alaplapja. A többi lap a hasáb oldallapja. Az oldallapok együtt a hasáb palástját alkotják. Az egyenes hasáb oldalélei merőlegesek az alapra. Lapátló: két, egy lapon lévő, nem szomszédos csúcsot összekötő egyenes szakasz. Testátló: két, nem egy lapon lévő csúcsot összekötő egyenes szakasz. Magasság: A két alaplap síkjának távolsága az egyenes hasáb magassága. A magasság megegyezik az oldalél hosszával. A hasáb felszíne a határoló lapok területének, azaz az alaplapok területének (Ta) és a palást területének (Tp) az összege: A = 2Ta + Tp A hasáb hálóját kapjuk, ha a hasábot határoló felületet a síkban kiterítjük. Ennek területe egyenlő a hasáb felszínével. A hasáb térfogata: alaplap területe * testmagasság: V = Ta * m
TÉGLATEST Olyan egyenes hasáb, amelynek alaplapja téglalap. (Minden lapja téglalap.)
A téglatest egy lehetséges hálója.
			A téglatest felszíne: A = 2(ab + ac + bc) A téglatest térfogata: V = abc
KOCKA Olyan téglatest, amelynek minden éle egyenlő.
A kocka egy lehetséges hálója.
		A kocka felszíne: A = 6 a^2 A kocka térfogata: V = a^3
NÉGYZET ALAPÚ EGYENES HASÁB (NÉGYZETES OSZLOP) Olyan téglatest, amelynek az alaplapja négyzet.
A négyzet alapú egyenes hasáb (négyzetes oszlop) egy lehetséges hálója.
	A négyzetes oszlop felszíne: A = 2a^2 + 4am A = 2a (a + 2m) A négyzetes oszlop térfogata: V = a^2 m