Ha egy zárt síkidom határoló vonalának minden pontján át párhuzamost húzunk egy adott egyenessel — amely nem párhuzamos a síkidom síkjával — akkor a végtelenbe nyúló hengerfelületet kapunk. A síkidom határoló vonalát a felület vezérvonalának nevezzük. Ha a végtelen hengerfelületet két párhuzamos síkkal elmetsszük, akkor a két párhuzamos síkidom, és a hengerfelület által határolt térrészt hengernek nevezzük. (Vegyük észre, hogy a hasábfelület, (hasáb), olyan speciális hengerfelület, (henger), amelynek a vezérvonala sokszöget határol!) A párhuzamos síkidomok a henger alapjai. Ezek egybevágók. A hengerfelületnek a hengert határoló része a henger palástja. A hengerfelületet alkotó egyeneseknek a palásthoz tartozó szakaszai a henger alkotói. Az alaplapok síkjainak távolsága a henger magassága (m). Ha az alkotók merőlegesek az alaplapra, akkor egyenes hengerről, egyébként ferde hengerről beszélünk. A henger felszíne: A = 2Ta + Tp A henger térfogata: V = Ta * m
EGYENES KÖRHENGER (Forgáshenger)
Az egyenes körhenger alaplapja két egybevágó, párhuzamos körlap. A két alaplap középpontját összekötő egyenes szakasz merőleges az alaplapok síkjára.
Az egyenes körhenger egy lehetséges hálója.
Az egyenes körhenger felszíne és térfogata:.
	A = 2r^2 p+ 2rpm A = 2rp (r+ m) V = r^2 p m