1. |
A két egyenes
illeszkedik egymásra: ha minden pontjuk közös, vagyis a két egyenes
egybeesik. |
(Újabban azt, hogy két egyenes
illeszkedik egymásra, a párhuzamosság egy speciális formájának tekintik. Mi
is így teszünk. Ezért két illeszkedő egyenes két olyan párhuzamos egyenest jelent, melyeknek a távolsága 0.) |
|
|
2. |
||
A két egyenes metszi
egymást: ha pontosan egy közös pontjuk van. |
||
|
||
|
||
|
||
|
||
|
||
Téglalap alapú gúla |
|
|
|
A gúla két élére illeszkedő e és f egyenesek az M pontban metszik egymást. |
|
|
||
2/a. |
|
Merőleges egyenesek |
|
A merőleges egyenesek
olyan metsző egyenesek, amelyek a síkot négy egybevágó részre osztják. |
|
Szövegben így jelöljük, hogy a és b egyenesek merőlegesek egymásra:
a ^ b (Két merőleges egyenes által bezárt szög 90°.) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Téglatest |
|
|
A téglatest két élére illeszkedő a
és b
egyenesek merőlegesek egymásra. a ^ b |
|
|
|
3. |
|
A két egyenes
párhuzamos: ha minden pontjuk ugyanakkora távolságra van a másik egyenestől.
(Ez a távolság 0 is lehet.) |
|
|
|
|
|
Szövegben így jelöljük, hogy a és b egyenesek párhuzamosak: a ïï b |
|
Két olyan párhuzamos
egyenes, amelynek nincs közös pontja, a síkot mindig három részre osztja. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Téglatest |
|
|
A téglatest két élére illeszkedő c
és d egyenesek párhuzamosak
egymással. c ïï d |
|
|
A két egyenes kitérő:
ha nem egy síkban vannak. Két kitérő egyenesnek nincs közös pontja |
|
|
A
téglatest két élére illeszkedő c és d egyenesek
kitérők. |