Ha egy zárt síkidom határoló vonalának (vezérvonal) minden pontján át a síkidom síkján kívül fekvő P pontból félegyeneseket húzunk, akkor egy (végtelenbe nyúló) kúpfelületet kapunk. Az adott síkidom és a kúpfelület által határolt térrészt kúpnak nevezzük. (Vegyük észre, hogy a gúlafelület, (gúla), olyan speciális kúpfelület, (kúp), amelynek a vezérvonala sokszöget határol!) Az adott P pontot a kúp csúcsának, az adott síkidomot a kúp alaplapjának, a kúpfelületnek a kúpot határoló részét a kúp palástjának, a kúp csúcsát az alaplap határoló pontjaival összekötő szakaszokat a kúp alkotóinak nevezzük. A kúp csúcspontjának az alaplap síkjától mért távolsága a kúp magassága. A kúp felszíne az alaplap területének (Ta) és a palást területének (Tp) az összege: A = Ta + Tp. A kúp térfogata az alaplapjával és a testmagasságával megegyező alaplapú és magasságú henger térfogatának a harmada: V =
EGYENES KÖRKÚP (Forgáskúp)
Az egyenes körkúp alaplapja kör. Az egyenes körkúp magassága a csúcsból az alaplap középpontjába állított merőleges szakasz. A forgáskúp alkotói egyenlő hosszúak, a csúcsot az alaplap középpontjával összekötő szakasz merőleges az alaplap síkjára.
Az egyenes körkúp egy lehetséges hálója.
A palást olyan körcikk, amelynek köríve olyan hosszú, mint az alaplap kerülete, sugara pedig mint a kúp alkotója
	A kúp felszíne: A = r^2 p+ rpa A = rp (r+ a) A = r^2 p + A kúp térfogata: V =