A szög nagyságát szögfokkal ( ° ), vagy a szöghöz tartozó körív hosszával mérjük.
A szögek nagyságát területükkel nem tudjuk mérni, hisz minden szögtartomány végtelen nagy területet jelent. A szög méréséhez az egyik szögszárat rögzítettnek tekintjük, a másik szögszárat, pedig a szögcsúcs körül elforgatjuk. A mozgó szögszár minden pontja egy kört ír le, míg a szögszár visszatér kiindulási helyére. Kiválasztunk egy kört, a körvonalat felosztjuk 360 egyenlő hosszú szakaszra. Egy beosztás lesz 1° (1 fok). (A gyakorlatban ezt a kört a szögmérő helyettesíti.) 1°tehát a teljes szög része.
A szög nagyságát azzal jellemezzük, hogy a mozgó szögszár melyik beosztásnál metszi a körívet, ha a rögzített szár a 0°-ra mutat. Az ábránkon a mozgó szögszár most körülbelül a 40-es beosztásra mutat. A b szög megközelítőleg 40°. A másik szögre 360 – 40 = 320 beosztás jut. Ezért az a szög 320°.
A szögmérés kisebb mértékegységei: Szögperc: jele: ’ 1° = 60’ Szögmásodperc: Jele: ” 1’ = 60”
A szögek nagyságát a hozzájuk tartozó azonos sugarú körívek hossza is jellemzi. Ez is mérhető. Mi most csak összehasonlítjuk az ábrán látható piros és kék körívet. Így ránézésre az a-hoz tartozó körív körülbelül nyolcszor hosszabb, mint a b-hoz tartozó, vagyis az a szög körülbelül nyolcszor nagyobb, mint a b. A szögeket a görög ábécé betűivel nevezzük el. Néhány gyakran használt görög betű:
	a	—	alfa	d	—	delta
	b	—	béta	e	—	epszilon
	g	—	gamma	w	—	omega