1.

A szorzótényezők sorrendje tetszés szerint felcserélhető, a szorzat nem változik. (kommutatív tulajdonság)

a . b = b . a

a . b . c . d = b . a . d . c

Példa

a. 5 . 7 = 35 7 . 5 = 35

b. 4 . 3 . 5 . 2 = 120 3 . 4 . 2 . 5 = 120 5 . 4 . 2 . 3 = 120

2.

A szorzótényezők tetszés szerint csoportosíthatók, - zárójelezhetők -, a szorzat nem változik. A zárójel el is hagyható. (asszociatív tulajdonság)

a . (b . c) = (a . b) . c

(a . b) . c = a . b . c

a . (b . c . d) = a . (b . c) . d

Példa

4 . (3 . 5) . 2 = 120 3 . (4 . 2 . 5) = 120 5 . 4 . 2 . 3 = 120

3.

A szorzás az összeadásra és a kivonásra nézve széttagolható. (disztributív tulajdonság)

a . (b + c) = a . b + a . c

a . (b + c + d) = a . b + a . c + a . c

a . (b – c) = a . b – a . c

a . (b – c + d) = a . b – a . c + a . c

Példa:

a. 5 . (7 + 2) = 5 . 9 = 45 5 . (7 + 2) = 5 . 7 + 5 . 2 = 45

b. 4 . (3 + 5 – 2) = 4 . 6 = 24 4 . (3 + 5 – 2) = 4 . 3 + 4 . 5 – 4 . 2 = 24

Mindkét példánál a először a műveleti sorrend szabályai szerint, másodszor, pedig a 3. tulajdonság felhasználásával oldottuk meg a feladatot.