|
Törtet úgy is oszthatunk egész számmal, hogy a nevezőt szorozzuk az osztóval, a számláló változatlan
marad. (A művelet így mindig elvégezhető) A szorzás
jelölése után megpróbálunk egyszerűsíteni. Ha az osztó maradék nélkül megvan a számlálóban, akkor az osztás elvégezhető úgy is, hogy
a számlálót osztjuk az osztóval, és a nevező változatlan marad. |
|
Példa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hogy is van ez? Nézzünk egy példát kicsit
behatóbban! |
|
|
Öt szelet (öt nyolcad) csokit kell egyenlően szétosztani két gyerek között.
Mit tegyünk? Egyáltalán mennyi csokit kap egy-egy gyerek? |
|
|
|
Daraboljunk fel minden szelet csokit két
egyenlő részre. Így ugye most már tíz szelet csokink lesz. Tehát: |
|
Bővítsük az osztandót az osztóval, vagyis most 2-vel. |
|
|
Írjuk az eredeti osztandó helyére a vele
megegyező értékű, de új alakú osztandót! |
|
|
Most tíz szelet csokit kell egyenlően
szétosztani két gyerek között. Ez már nem okoz gondot. Minden gyerek kap öt
szelet csokit. A szeletek neve tizenhatod. |
|
|
|
Ezt az
eredményt megkapjuk akkor is, ha az eredeti osztásban az osztandó nevezőjét
megszorozzuk az osztóval. |
|
|
|
Példa |
1. |
|
|
2. |
|
|
A második feladatnál a szorzás jelölése után 4-gyel egyszerűsítettünk.
A számlálót (16-ot), és a nevezőben lévő szorzatban
a 12-őt osztottuk 4-gyel, majd elvégeztük a nevezőben a szorzást (3 * 3). |
Ahogy már említettük: |
Ha a számláló osztható az osztóval, akkor
az osztást úgy is elvégezhetjük, hogy a számlálót osztjuk az osztóval és a
nevező változatlan marad. |
|
Példa |
|
|