|
Törtet úgy is oszthatunk egész számmal, hogy a
nevezőt szorozzuk az osztóval, a számláló változatlan marad. (A művelet így
mindig elvégezhető) A szorzás jelölése után
megpróbálunk egyszerűsíteni. Ha az osztó maradék
nélkül megvan a számlálóban,
akkor az osztás elvégezhető úgy is, hogy a számlálót osztjuk az osztóval, és a
nevező változatlan marad. |
|
Példa |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Hogy is van ez? Nézzünk egy példát kicsit
behatóbban! |
|
|
Öt szelet (öt nyolcad) csokit kell egyenlően
szétosztani két gyerek között. Mit tegyünk? Egyáltalán mennyi csokit kap
egy-egy gyerek? |
|
|
|
Daraboljunk fel minden szelet
csokit két egyenlő részre. Így ugye most már tíz szelet csokink lesz. Tehát: |
|
Bővítsük az osztandót az osztóval, vagyis
most 2-vel. |
|
|
Írjuk az eredeti osztandó
helyére a vele megegyező értékű, de új alakú osztandót! |
|
|
Most tíz szelet csokit kell
egyenlően szétosztani két gyerek között. Ez már nem okoz gondot. Minden
gyerek kap öt szelet csokit. A szeletek neve tizenhatod. |
|
|
|
Ezt az eredményt megkapjuk akkor is, ha az eredeti osztásban az
osztandó nevezőjét megszorozzuk az osztóval. |
|
|
|
Példa |
1. |
|
|
2. |
|
|
A második feladatnál a szorzás jelölése
után 4-gyel egyszerűsítettünk. A számlálót (16-ot), és a nevezőben
lévő szorzatban a 12-őt osztottuk 4-gyel, majd elvégeztük a nevezőben a
szorzást (3 * 3). |
Ahogy már
említettük: |
Ha a számláló osztható az osztóval, akkor
az osztást úgy is elvégezhetjük, hogy a számlálót osztjuk az osztóval és a
nevező változatlan marad. |
|
Példa |
|
|